VOSZ, Kína-Magyar Üzleti Tanács

A rendezvényen 17 KMÜT tagvállalat, vállalkozás képviselője jelent meg. Tájékoztatást kaptak a kínai üzleti és jogi környezetről, a kínai kapcsolatokat menedzselő kormányzati struktúra működéséről és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal üzletfejlesztési szolgáltatásairól, a kínai üzleti tevékenység során szerzett konkrét vállalati tapasztalatokról.

Általános vélemény volt, hogy a kiváló magyar-kínai kormányzati és társadalmi kapcsolatok a gazdasági együttműködésben eddig kevés konkrét eredményt hoztak. A magyar vállalkozók számára nem nyíltak új üzleti lehetőségek, továbbra is nehéz bejutniuk a kínai piacra. Ennek okáról többféle vélemény hangzott el. Az előadók visszatérően említették, hogy a két piac között jelentős nagyságrendbeli különbségek vannak. A kínai befektetők számára a magyar piac kicsi, Kína régióban, de inkább EU-piacban gondolkodik. A magyar vállalkozók számára nehéz eligazodni a hatalmas és más kultúrájú kínai piacon. Kevés a kínai befektetésre és helyszíni jelenlétre képes magyar cég, kevés az elfogadható áron és mennyiségben kínált magyar exporttermék. Nincs olyan világhírű brand name termékünk, amire felépíthetnénk a magyar árucikkek széleskörű bevezetését. Nem vagyunk alaposak a kínai piac és a partnerek megismerésében. Emiatt sokszor túlzottak, irreálisak a várakozások és előfordulnak csalódások. A kínai piacra bejutni nehéz és költséges.  A kínai üzlethez az átlagosnál sokkal nagyobb kitartás, türelem és hosszú előkészítő munka szükséges, gyakran kell Kínába utazni. Bizonyos ágazatokban, például az élelmiszergyártásban, Kína adminisztratív eszközökkel nehezíti vagy lehetetleníti el a magyar exportot. Vannak olyan vállalati tapasztalatok, hogy a kínai cégek agresszívak a technológiai fejlesztések megszerzésében.

Kínában sokat fejlődött a jogrendszer, a gazdasági jogalkotásban közelítenek az európai normákhoz, a cégalapítás és a vitás ügyek rendezése azonban időigényes és költséges. Az üzleti kapcsolatokat jogilag megfelelő szerződésekre kell alapozni.

A felszólalásokban elhangzott, hogy Kínát tartományi szinten célszerű kezelni. Az, hogy melyik tartományra összpontosítunk a kínált árutól, szolgáltatástól függhet. Érdemes figyelembe venni, hogy a kínai gazdaságfejlesztésben új prioritás jelenik meg: az emberek életszínvonalának emelése, ami a lakossági fogyasztás növekedését vetíti előre.  A megfelelő üzleti partner kiválasztása kulcskérdés. Ez nem a kormányzati szervek feladata, viszont adatbázissal, üzletember találkozók szervezésével, pályázati lehetőségekkel és a külgazdasági diplomáciai hálózattal a kormány érdemben tudja segíteni az üzleti partner kapcsolat kialakulását. A kínai üzlet sikerének egyik feltétele a helyszíni ismeretek, a helyi jelenlét. Előkészítés alatt áll a magyar Kereskedőház és egy Technológiai Transzfer Központ létesítése Kínában. Feladatuk lesz, hogy helyben segítsék a magyar cégeket.  Kínában a két külgazdasági diplomata létszám túl kevés, nem képesek a felmerülő vállalati igényeket kielégíteni. Szakértői szinten folynak az egyeztetések a Kína által a kínai vállalatok magyarországi befektetéseihez felajánlott 1 milliárd EUR hitelkeret felhasználásának feltételrendszeréről.

Az előadások és hozzászólások alapján elmondható, hogy szükség van a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokban fontos szerepet játszó vállalati kör és a kormányzat képviselőinek rendszeres eszmecseréjére, az információk megosztására és a közös gondolkodásra arról, hogy milyen módon lehetne jobb helyzetbe hozni a kínai piac iránt érdeklődő magyar vállalkozókat. A Kínai-magyar Üzleti Tanács fontos feladatának tartja egy ilyen fórum működtetését és a gazdasági szereplők véleményének közvetítését a kormányzat felé.

Budapest, 2012. október 10.